PTE Módszerver » Történelem

Magasi András: Audiovizuális eszközök használata a történelem órán

admin — Tue, 17 Apr 2012 09:17:48 +0000

Az órák célja az audiovizuális eszközök használata néhány lehetséges módjának bemutatása, azok kipróbálása gyakorlatok elvégzése során. Az audiovizuális eszközök használatát a hallgatók tudatos tananyag és óraszervezésének részévé szeretnénk tenni.
A modul célja, hogy a hallgatók:
• tekintsék át a ma leggyakrabban használt audiovizuális eszközöket,
• tisztázzák az audiovizuális eszközök használatának tanórai funkcióit, azok lehetséges helyét az óra menetében,
• tudatosan gondolják végig az audiovizuális eszközök segítségével fejleszthető területeket, az azokkal kapcsolatos központi szabályozást (NAT, kerettantervi és érettségi követelmények),
• ismerjék fel az egyes az audiovizuális eszközök órai használatának lehetséges technikai és módszertani problémáit,
• ismerkedjenek meg néhány lehetséges feladattípussal,
• e feladatokat kipróbálják ki, önállóan is készítsenek feladatokat, szerezzenek némi jártasságot az audiovizuális eszközöket felhasználó órai feladatok elkészítésében,
• a feladatok megoldására, illetve a feladatok készítésére tanári szerepben reflektáljanak
• kapjanak néhány ötletet majdani tanári munkájukhoz.

Az aktív (digitális) táblák használata egyre inkább terjed, de az a foglalkozás a szinte minden iskolában elérhető eszközök használatára szeretné felkészíteni a tanárjelölteket.

Letöltés

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!

Bosnyákné Szűcs Erzsébet: A portfólió mint tanulást segítő és értékelési módszer

admin — Fri, 06 Jan 2012 07:11:29 +0000

A konstruktivizmus a 20. század utolsó évtizedeiben kibontakozó új paradigma, amely elveti azt a korábbi vélekedést, hogy a tudás egy kis lépésekben elsajátított, befogadott objektív adat- és összefüggéshalmaz. A megismeréssel foglalkozó tudományok 1950-es években kialakuló új gondolkodásmódjának, a kognitivizmusnak az eredményeire támaszkodva abból indul ki, hogy a tudást minden ember maga hozza létre, amikor az őt érő különböző információkat feldolgozza, értelmezi, s beépíti saját, éppen létező tudásába, személyes, belső elméleteibe, értelmező kereteibe; illetve az információfeldolgozás következményeként megváltoztatja értelmező kereteit. Ebből pedig az következik, hogy a tanulás nem tőlünk függetlenül létező ismeretek megszerzése, passzív befogadása, hanem egy nagyon aktív folyamat, amelyben minden már korábban megkonstruált tudásnak fontos, meghatározó szerepe van. A saját tudás létrehozása egy be nem fejeződő folyamat, amely állandó változást, módosulást jelent az egyes egyén kognitív struktúráiban. Ebben az ismeretelméleti keretben a tanítás-tanulás folyamatában átalakul a tanári és a tanulói szerep, megváltozik az oktatás feladata; felértékelődik az adaptivitás követelménye, a problémamegoldás, az életszerűség, ezzel együtt az interakciók fontossága, a tanulás, az értékelés és önértékelés szoros kapcsolata.

Letöltés

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!

[Show as slideshow]

Szakmódszertan: Dr. Rákóczy Istvánné: Mennyi rejtély rejlik egy rejtvényben

admin — Thu, 01 Dec 2011 13:29:03 +0000

A rejtvények, érdekes, játékos feladatok segítségével valószínűleg sokkal közelebb vihetjük tanítványainkat az elsajátítandó tudáshoz, ismeretekhez, összefüggésekhez. E modul keretében bemutatásra kerülnek a játékos feladatok, feladattípusok, a hallgatók a megismerés után maguk is terveznek, készítenek majd ilyen rejtvényeket. Ezen felül felsorolásra kerül a feladatok megoldási lehetőségeinek variációja a tanórákon és a feladattípusok lehetséges felhasználása.
A játékos feladattípusoknak milyen alkalmazási lehetőségei vannak egy tanórán?
A játékos feladatokat, rejtvényeket lehet egyénileg, páros munkával, akár csoportos formában vagy akár frontális munkával is megoldatni.
A tanóra mely szakaszában alkalmazhatunk játékos feladatokat?
Tulajdonképp: Bármelyikben!
a) a tanóra kezdetén: a ráhangolódási szakaszban. Egy dinamikusan szervezett játékkal megteremthetjük az óra kellemes, oldott hangulatát.
A játékos feladat szerepe itt lehet:
• az elmúlt tanóra anyagának felidézése
• feleletterv előkészítése egy szóbeli számonkéréshez
• új tananyag elsajátításához „ráhangolódás”
b) Alkalmazhatjuk a tanóra menetében, a jelentésteremtés szakaszában:
• részösszefoglalásnál
• új anyag feldolgozásánál
c) Tanóra végén: a reflektálás szakaszban
• az óra anyagának összefoglalásaként
• ellenőrző szerepként – mit sajátítottak el a tanulók az óra menetében
• gyakorlásként, a tanultak megerősítésére

Letöltés

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!

Szakmódszertan: Horváth Krisztina: Helytörténet

admin — Thu, 01 Dec 2011 13:25:24 +0000

Az óra célja, hogy bemutassa a helytörténet témakör feldolgozásának lehetséges módjait, szem előtt tartva, hogy a diákok a tanulási folyamatban konkrét tapasztalatokat szerezzenek, megvalósítsák a felfedezésen és tevékenységen alapuló produktív tanulást. A diákok fejlődését jobban elősegíti az alkotó aktivitásra épülő tanulás ezért mind a történelem mind a hon-és népismeret tantárgyak keretében fontosnak tartom, hogy a diákok saját maguk fedezzék fel a múltat, és használják kreativitásukat a megismerés folyamatában. Erre a legjobb terepet saját városunk, környezetünk nyújtja.
Fontos, hogy a tanulók megismerjék saját lakóhelyük történelmét, lakóinak életét, építészetét és egyéb jellemzőit. Mi itt Pécsett, szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok korszakot tudunk érdekes módon bemutatni, megtanítani a diákoknak.
Az óra keretében a hallgatók összeállítják azokat a témákat, amelyek illeszkednek a helytörténet modulba, és összegyűjtik a témák feldolgozására alkalmas módszereket. Összevetik az iskola falain kívüli és a hagyományos tantermi oktatást, megvizsgálják ezek előnyeit és hátrányait. A hallgatók egyénileg vagy páronként kiválasztanak egy-egy témát és azt adaptálják egy tanóra megtervezésében. A feladatok elvégzésére egy összevont, másfél órás szemináriumi óra szükséges.

Letöltés

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!

Szakmódszertan: Dombiné Borsos Margit: A pedagógiai projekt és a projektszerű tanítás mint a problémaorientált történelemtanítás egyik lehetősége

admin — Thu, 01 Dec 2011 13:21:38 +0000

A problémaorientált történelemtanítás stratégiája olyan szemléletmód kialakítását segíti elő a tanítás során, amelyben központi szerepet játszik a tanulás procedurális, aktív és társas jellegének elfogadása, és a pedagógus folytonos reflexiója az általa tervezett és irányított tanítási folyamatra.
A tananyag kiválasztása során figyelemmel kell lenni a tanulók érintettségére, hisz saját történelmi identitásuk építése, bővítése így eredményesebb lehet. Ez indokolja, hogy a tanulási folyamat tervezése során olyan szervezési eljárást válasszunk, mely lehetővé teszi a történelmi tartalmak önálló és aktív birtokbavételét. Központi probléma a tananyag kiválasztása is és a történeti tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztése. Ebbe a konstruktív pedagógiai stratégiába jól illeszkedik a pedagógiai projekt, akár tanulási egységként, akár tanulási technikaként választjuk, mivel a megismerés fő forrása ebben az
esetben az önálló és csoportos tapasztalás. Ez az ismeretszerzési és képességfejlesztési eljárás az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. Legfőbb értéke a megvalósuló „termékek” (plakát, poszter, gyűjtemény, bemutató, kiállítás, stb.) mellett maga a munkafolyamat. Az ismeretek szerzése és feldolgozása mellett nagyon fontos a tehát a gondolkodási folyamat, a munka során szerzett tapasztalat, valamint az átélt élmények érzelmi és szociális hatása.

Letöltés

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!

Szakmódszertan: Rutsch Nóra – Kompetenciafejlesztő játékok történelemórán

admin — Tue, 22 Nov 2011 13:06:53 +0000

Ki nem szeret játszani? A játék és játszva tanulás nagyban megkönnyítheti a pedagógus munkáját. A kompetenciafejlesztő játékok használata Magyarországon még nem annyira elterjedt az oktatásban. A játékos tanulás eszközeit eddig inkább csak a fejlesztő pedagógusok, logopédusok, óvónők és tanítók vagy a nyelvoktatók alkalmazták. De miért ne lehetne ezt a tanulási-tanítási folyamat későbbi szakaszaiban folytatni vagy más tantárgyak esetében is alkalmazni? Tanulóink versenyszellemét, szórakozási igényét, az oldottabb légkört kiaknázva más tantárgyak tanulási-tanítási folyamataiban is használhatjuk a különböző játékos feladatokat. Ahogy Platón régen megfogalmazta: „A gyerekek nem a kötelesség kényszeréből fognak tanulni, hanem a játék szeretetéből.”
Gondoljunk csak arra, hogy a számítógépnek és az internetnek köszönhetően hányan játszanak különböző online játékokat, természetesen történelmi témájúakat is (pl.Honfoglaló) vagy vesznek részt népszerű kvízműsorokban, ahol szintén sok történelmi témájú kérdést kell megválaszolni. Ezt a hozzáállást, érdeklődést kihasználva lehet adaptálni a játékos feladatokat az iskolai tanórákon is. A játékok segítségével nagyban fejleszthetjük a diákjaink kommunikáció, kooperáció és a kreativitás kompetenciáit. Játék közben a tanulók aktiválódnak, érzelmi és fizikai energiák szabadulnak fel, ebben az állapotban megismert tudás sokkal intenzívebben, tartósabban rögzül, mint a csak elmondott információ. Tehát a jól megválasztott játékos feladat a megfelelő helyen és időben hatékonyabbá teszi és megkönnyíti a tanulást.

Letöltés

Mellékletek

Szakmódszertan: Katicsné Simon Gyöngyi – Forrásfeldolgozás történelemórán

admin — Tue, 22 Nov 2011 12:58:25 +0000

A modern történelemtanítás alapvető eleme a történelmi források elemzésének alkalmazása. Miért van rá szükség? Felnőttkorban mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy információhordozókat készségszinten tudjon használni. Ahhoz, hogy ez a képesség kialakuljon, az iskolai oktatásnak törekednie kell arra, hogy a különböző tantárgyak oktatásakor ezt fejlessze, alakítsa. A történelem mint tantárgy különösen alkalmas ennek a képességnek a fejlesztésére, hiszen számtalan forrástípus áll rendelkezésre egy-egy tananyagrész tanításakor, amely az önálló ismeretszerzésre remek alkalmat szolgáltat. Elősegíti, hogy a tanulókat a tényekhez közelebb hozza, érzékelteti a folyamatokat, rávilágít az összefüggésekre, és így a diákok könnyebben tudnak magyarázatot keresni és találni azokra. Másrészt a képi anyagok érzékletesebbé és jobban bevéshetőbbé teszik az ismeretanyagot, fejlesztik az empátiaképességüket.

Letöltés

Bosnyákné Szűcs Erzsébet: A térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztése középiskolában

admin — Tue, 13 Sep 2011 14:56:34 +0000

A térben és időben való tájékozódás nélkül nem lehetséges az összefüggésekre épülő, a történelmi folyamatokat megértő történelemtanulás. Ennek fejlesztése tudatos tervezést, sokszínű feladattípus használatát igényli.

A modul célja, hogy a hallgatók:

tudatosan végiggondolják az ezzel a fejlesztési területtel kapcsolatos központi szabályozást (NAT, kerettantervi és érettségi követelmények),
megismerkedjenek néhány lehetséges feladattípussal,
e feladatokat maguk is kipróbálják,
önállóan is készítsenek feladatokat,
a történelmi térképnek, mint speciális ismerethordozó feldolgozásának, elemzésének módszereiben (a történelmi korszak és a történelmi tér azonosítása, a jelrendszer, színek, szimbólumok, méretarány feltárása, a térképen megjelenő információk összegyűjtése, rendszerezése, következtetések megfogalmazása) jártasabbá váljanak, a feladatok megoldására, illetve a feladatok készítésére tanári szerepben reflektáljanak.

Letöltés

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!