A Nagy Háború
Fegyverkezési verseny
Villámháborús haditervek
Állóháború
Jellegzetes világháborús fegyverek
A hátország és a nők
A háború végkimenetele nemcsak a hadseregek harci teljesítményétől függött, hanem a hátország teljesítőképességétől is. Mivel egyik hadviselő fél sem volt felkészülve egy hosszan elhúzódó háborúra, ez óriási terhet rótt minden államra. A hadban álló felek egész nemzetgazdaságukat hadigazdálkodássá építették ki. A munkaerőhiányt a nők korábbinál jóval szélesebb körű munkába állításával próbálták megoldani. A pénzhiányt új adókkal, hadikölcsönök felvételével, fedezetlen bankjegykibocsátással, lakossági hadikölcsönök jegyeztetésével pótolták. Az államok mindenütt egyre erősebben avatkoztak be a gazdaság irányításába is: pl. központilag osztották el a nyersanyagokat, megszabták az árakat, a lakosság ellátásában jelentkező hiány miatt jegyrendszert vezettek be, a templomok harangjaiból ágyúkat öntöttek. A gyengébb gazdaságok a háború elhúzódásával egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Az ellátás romlott, több országban az emberek nyomorogtak.
A két szövetségi rendszer gazdasági ereje 1913-ban (Magyar Lajos Alapítvány; Történelem IV. 1914-1998; Cégér Kiadó, Budapest, 1998; 14. o.) |
||
|
|
Központi hatalmak | Antant |
| Lakosság (millió) | 119,2 | 240,1 |
| Kőszéntermelés (millió tonna) | 198,7 | 366,6 |
| Vasérctermelés (millió tonna) | 24,68 | 35,638 |
| Nyersvastermelés (millió tonna) | 19,145 | 22,323 |
| Acéltermelés (millió tonna) | 19,796 | 17,947 |
| Olajkitermelés (millió tonna) | 1,224 | 9,493 |
| Hajótér (millió BRT) | 5,782 | 20,887 |
|
A mozgósítottak száma 1914-ben és összesen a háború folyamán (Száray Miklós - Kaposi József: Történelem IV.; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 8. o.) |
||
| Németország | 4 500 000 | 13 200 000 |
| Monarchia | 2 500 000 | 9 000 000 |
| Franciaország | 4 400 000 | 8 200 000 |
| Oroszország | 6 500 000 | 13 000 000 |
| Anglia | 970 000 | 9 500 000 |
| Belgium | 300 000 | ------- |
| Szerbia | 500 000 | 1 000 000 |
"Azon problémák között, amelyekkel a kormánynak foglalkoznia kellett, a legkényesebbek és legveszedelmesebbek a belső fronton felmerülő problémák volta. A hadviselő államok egész férfi- és női népességét a háborúra szervezték, bevonták a hadigépezetbe. A hadseregek elkönyvelhettek sikereket vagy érhette őket kudarc; de ha egyszer a nagy nemzeteket háborúra mozgósították, nem lehetet őket megadásra kényszeríteni, hacsak a belső frontjuk össze nem omlott." (Lloyd George [brit miniszterelnök]: Háborús emlékiratok)
|
|
 |
|
Hadiüzemben dolgozó nők (Az első világháború és a forradalmak képei Európa Könyvkiadó, Budapest, 1977; 249. o.) |
Ápolónők http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=20548 |
 |
 |
| Papucsot készítenek a hadikórházak számára az Iparművészeti Múzeumban, 1915. Müllner János képe | |
|
|
|
| Egyre több élelmiszert csak jegyre lehettet kapni, s a fejadagok egyre kisebbek lette. 1918-ban Magyarországon már minden élelmiszert és a fűtő-, valamint világítóanyagot jegyre osztottak. | |
| (Ormos Mária: Világháború és forradalmak 1914-1919; Kossuth Kiadó 2009; 36., 37., 31. o) | |
"A nőknek férfimunkáknál történő foglalkoztatása a nők egész szervezetét és gondolkodásmódját új utakra kényszeríti." (Német belügyminisztériumi jelentés, 1917)
„Az újfajta női magatartást — a kötöttségek elleni lázadást — fejezte ki a századfordulón az extravagáns öltözék, a fűző nélkül viselt bő reformruha. Kevesen,csak a konvenciókkal bátran szembeszállók hordtak ilyet, dacolva a gúnyos megjegyzésekkel. Az igazi, mindent felforgató változást a világháború hozta. A fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak családfenntartókká. […] A háború elsöpört minden romantikus illúziót, többek között a csak a családjáért élő, támaszra szoruló, gyenge asszony képét is. Új ideálszületett: az izmos, fiús nő, aki nem szorul fűzőviselésre, de nem is tűrné azt,szívesebben hord rövid frizurát, mint tornyos fodrászremeket, sőt a nadrág sem elképzelhetetlen számára. […] A modern nő életének fő helyszíne immár nem az otthon és a háztartás, hanem a munkahely és a társaság. A női szféra kitágulása a ruhatár teljes átalakítását kívánta. Kényelmes, egyszerű, egész nap hordható ruhákra volt szükség. A konfekciótermékek az Egyesült Államokban és szerte Európában hallatlan népszerűségre tettek szert. Az olcsó áruházi darabok az alsó-középosztály,sőt a munkásnők számára is elérhetők voltak. Megindult a divatdemokratizálódásának máig tartó folyamata.” (Sedlmayer Krisztina: Női divat az első világháború után)
- Mit jelent a hátország kifejezés?
- Milyen szerepet játszott a hátország a háborúban?
- Hogyan, milyen eszközökkel tudták tudta az államok a hátországra háruló feladatokat megoldani?
- Melyik szövetségi rendszernek biztosítottak hátországaik egy elhúzódó háborúban nagyobb tartalékot? Válaszodat indokold!
- Hogyan változott meg a nők helyzete a háború hatására? Milyen hosszú távú következményei lehettek ennek a változásnak?
Ne feledd, az első oldal kérdéseire most kell válaszolnod!