PTE Módszerver » Kémia

Dr. Halblender Anna: A szénd-dioxid és a szénsav – modellezéssel és kísérlettel

admin — Mon, 21 Nov 2011 17:03:35 +0000

A periódusos rendszer IV. főcsoportjából az egyik részletesen megismert elem a szén. Az elemi szén módosulatait követően megismerkednek a tanulók a szén égéstermékeivel: a nem tökéletes égéskor keletkező szén-monoxiddal, ezen az órán pedig a tökéletes égésekor keletkező szén-dioxiddal, valamint a vízben való kémiai oldódásakor létrejövő szénsavval. A szén-dioxid szerkezete, néhány tulajdonsága, kimutatása 7. osztályból meglevő ismeret, melyre építeni lehet. További tulajdonságokkal, reakciókkal, reakcióegyenleteikkel, előfordulásával, előállításával (ipar és laboratórium), felhasználásával egészítjük ki és foglaljuk egységbe az anyagot. Fontos megbeszélni a szén-dioxid élettani hatását.
Az analógiás gondolkodás lehetőségét kihasználva a kén vegyületeinél tanultakat is megerősítjük (kén-dioxid, kénessav, hasonló összetételű az oxid és a sav).
A szén-dioxid szerkezetét tanulói modellezéssel (pálcikamodell és táblai síkmodell) tesszük szemléletessé, valamint a kalotta-modell bemutatásával. A többszörös kötések kialakulását, a molekula alakját sík- és térbeli modellekről figyeltetjük meg. Táblai vázlatban és füzetbeli rajzban rögzítik a megbeszélteket.
A szén-dioxid tulajdonságainak közvetlen megfigyelése a párban, vagy egyénileg végzett tanulókísérletekkel a leghatékonyabb. Színét, szagát, égést nem tápláló tulajdonságát egyszerű kémcsőkísérletekkel végzik, hasonlóan kivitelezhető meszes vízzel történő kimutatása. A sűrűségét demonstrációs kísérlettel a tanár mutatja be. A reakcióegyenletek írásába a tanulók bevonhatók.

TANÁRI modul letöltés

TANULÓI modul letöltés

Dr. Halblender Anna: Halogénelemek

admin — Mon, 21 Nov 2011 16:59:33 +0000

A nemfémes elemek és vegyületeik tematikus egység feldolgozása a főcsoportok szerint történik. A tanulók megismerik, hogy mit jelent a periódusos rendszer VII. főcsoportjának összefoglaló neve: halogénelemek. Tanulmányozzák, melyek a főcsoportba tartozó atomok jellemzői, milyen a molekuláik szerkezete. Megismerik az elemek fontosabb tulajdonságait egyszerű kísérletek alapján, valamint demonstrációs kísérletből. Fontos a felhasználásuk bemutatása a mindennapi életünkben. A hasonló atomszerkezetből következő közös tulajdonság: erélyes oxidálószerek. Konkrét példákon keresztül a veszélyességüket érzékeltetjük, az óvatos bánásmódra felhívjuk a figyelmüket.
A tartalom feldolgozása során a tanulók szövegértése, a kísérletek végzése és elemzése révén manuális képességeik, lényegkiemelésük, a problémafelvetésekkel, az oksági kapcsolatok feltárásával pedig gondolkodási képességük fejlődik. A kiscsoportos módszerrel kooperativitásuk fejlődik, felelősségérzetüket és kommunikációs kultúrájukat is alakítjuk.
A téma feldolgozása a kiscsoport együttműködésén alapuló önálló tanulással történik. A feladatot nem a csoport kapja, hanem minden tanuló rendelkezik kitöltendő feladatlappal, rákényszerítve ezzel a felelősségteljes közös és egyéni munkára. Önálló jegyzeteléssel oldják meg a lényeg rögzítését a főcsoport egyes elemeinek ismertetésekor, ami a leíró jellegű anyagrészek miatt elvárható. A tanulói kísérletek egyszerűen kivitelezhetők, ugyanakkor meggyőzőek, ezért célszerű elvégeztetni. A rendszeres gondolkodtató kérdések, problémafelvetések a diákok meglevő ismeretei és az órán elsajátítottak, illetve megfigyeltek alapján sikeresen megoldhatók, s minden lehetőséget ki kell használni alkalmazásukra.

TANÁRI modul letöltés

TANULÓI modul letöltés

[Show as slideshow]

Dr. Halblender Anna: Energiaforrásaink – projekt jellegű módszerrel

admin — Mon, 21 Nov 2011 16:55:56 +0000

Az óra célja: az energia fontossága életünkben, az energiaforrások bemutatása, megismerése, rendszerezése. Lássák be a tanulók, hogy az energiaforrások egy része kimerülőben van, s alternatív, megújuló energiahordozók alkalmazása felé kell nyitni. Ismerjék meg a nem megújuló energiaforrásokat (ásványi szenek, földgáz és kőolaj, atomenergia), a megújuló energiaforrásokat (nap-, szél-, vízenergia, biomassza, geotermikus energia), jellemzőiket, alkalmazásukat, előnyeiket és környezeti veszélyeiket/kockázataikat. Tudják alkalmazni a szénhidrogénekről (tulajdonságai, égése) tanultakat.
A téma, mely napjainkban aktuális, társadalmi méretű érdeklődést kiváltó gyakorlati problémái miatt alkalmas a projekt-jellegű tanulásszervezési módszerrel történő feldolgozásra. A köznapi életből, a médiából sok információval rendelkeznek a tanulók, melyeket pontosíthatunk, kiegészíthetünk, rendszerezhetünk. Leíró, elbeszélő részletei miatt önállóan tudnak anyagot gyűjteni, azt célszerűen csoportosítani, s ebből közös szellemi alkotást létrehozni: beszámolót, tablót, kísérletet bemutatni stb.

TANÁRI modul letöltés

TANULÓI modul letöltés

[Show as slideshow]

Bodó Jánosné: Kémiai reakciók vizsgálata kísérlettel

admin — Fri, 14 Oct 2011 07:36:15 +0000

A kémiai reakciók tárgyalását azzal szoktam kezdeni, hogy bemutatok néhány látványos, érdekes kémiai folyamatot (például a jód-alumínium reakciót, a magnézium égését, vagy a cink por és kénpor egyesülését). Később ezeket a reakciókat elemezzük különböző
szempontokból.
A bemutató kísérletek helyett alkalmazhatunk tanulói gyakorlatot is. A megfigyelés sokkal közvetlenebb, a gyerekek aktívan részt vesznek a munkában, érdekesebb, izgalmasabb az óra. A tapasztalatokat feladatlapon rögzítik, amelyeket később felhasználhatunk további tanulmányaink során.
Olyan kísérleteket választottam, amelyek összefüggő sorozatot alkotnak, sokféle tapasztalattal járnak, és több gyakorlati vonatkozásuk van. A mindennapokkal való kapcsolatot megerősítettem egy újsághírrel, melynek elemzését a kísérlet tapasztalatai alapján tehetjük meg.

Tanári modul

Tanulói modul

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!

Bodó Jánosné: Vízes oldatok kémhatása

admin — Fri, 14 Oct 2011 07:30:02 +0000

A sav és bázis fogalmának, savak és bázisok erősségének, az amfotéria fogalmának átismétlése.
A vizes oldatok savas és lúgos kémhatásának magyarázata az oxónium- és hidroxid-ionok koncentrációjának viszonyával, a vizes oldatokban lévő egyensúly vizsgálata, a víz ionszorzat, és annak értelmezése.

Tapasztalataink a lúgos és savas oldatokról. Lúgos és savas oldatok a mindennapokban, kémhatásuk vizsgálata indikátorral, az indikátorok szerepe, néhány példa. Természetes indikátorok, otthoni kísérletek természetes indikátorokkal.
A számítógép és a projektor segítségével power-point bemutatóban foglaljuk össze a korábban tanultakat, és képekkel illusztráljuk a gyakorlati példákat, kiegészítéseket, érdekességeket.

Tanári modul

Tanulói modul

PPT melléklet

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!

[Show as slideshow]

Bodó Jánosné: Karbonsavak és észterek áttekintése interaktív tábla használatával

admin — Thu, 25 Aug 2011 13:25:15 +0000

Az oxigéntartalmú szerves vegyületek csoportjainak rendszerezésében hasznos segítség az interaktív tábla. Az egyszerű funkciós csoportokat könnyebb felrajzolni, de a karbonsavak és észterek összetett csoportjai, a molekulákban található egyéb funkciós csoportok elég bonyolultak. A megértést segíti, ha a molekulákat azok részleteiből rakjuk össze, majd ennek alapján írjuk fel a konstitúciós képletet.

A tapasztalatom az, hogy sok tanuló nem egészen érti a szerves molekulák felépítését. Ha ismétlődő elemekből rakják össze a molekulákat, könnyebben felfedezhetik a felépítés logikáját.

A kész képletekben kiemelhetünk részleteket különböző szempontok alapján, felírhatunk reakcióegyenleteket, kiemelhetjük a folyamatok lényegét, kiegészíthetjük ábrákkal, rajzokkal.

Szemléltethetünk film illetve animáció segítségével is abban az esetben, ha a molekula bonyolult térbeli alakját szeretnénk megmutatni, vagy ha az állókép nem tudja kellőképpen érzékeltetni a változásokat. Az interaktív toll segítségével kiegészíthetjük a filmek kimerevített kockáit is.

Tanári modul

Tanulói modul

A letölthető anyagok megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges. Innen letölthető!