Ebben a modulban a redoxi-reakciók tanításának különböző szintjeit elemezzük. Először 9. osztályban az általános iskolából hozott alapokat tekintjük át, utána a középiskolai alapórán tanultakat ismételjük egy gyakorló, kísérletező foglalkozáson. Ugyanezt a témát dolgozzuk fel szakkörön, végül a közép és emelt szintű érettségire való felkészülés során is. Megnézzük, hogy hogyan egészítjük ki az általános iskolából hozott [...]

Ha van valami, amiért a kémia nem népszerű – a számítások után – az a sok anyag képletének, tulajdonságainak elsajátítása (rögtön a kémiai számítások után). A tanulók többsége egy telefonkönyv bebiflázásához hasonlítják a tantárgy tanulását, pedig összefüggést találhatunk az anyagok szerkezete és tulajdonságai között, ami nagyban megkönnyítheti az anyag elsajátítását. Munkámban bemutatom a kémia tantárgy [...]

Az irodalomtanítás és az irodalomtanár feladata többek között, hogy segítse a diákok kulturális szokásainak kialakulását, például az igényt a színházba járásra, a készséget színházi előadások érzékeny, értő, kritikus befogadására. Ahol a településen vagy közvetlen közelében működik színház, ott az iskolákban a színházzal való találkozás többnyire intézményi keretek között szerveződik, és bérletes előadásoknak a látogatásával történik. [...]

A szakmódszertani óra célja, hogy a hallgatók empirikus úton szerzett ismeretek révén bővíteni tudják módszertani szakértelmüket, nyitottabbá váljanak az interaktív és reflektív tanulás napi gyakorlatára és a kritikai gondolkodás fejlődésének/fejlesztésének lehetőségeire. A feldolgozott téma különös hangsúlyát és aktualitását az adja, hogy napjainkban a civilizációk közötti feszültségek ugyanúgy jelen vannak a nemzetközi politikában, mint az emberek [...]

A szakmódszertani óra célja, hogy a hallgatók minél jobban megismerjék a csoportmunka legfontosabb ismérveit, illetve a hatékonyságát segítő eljárások alkalmazását. A hallgatók is csoportos munkaformában találkoznak egy, a ráhangolódást – jelentésteremtést – reflektálást középpontba állító óra vázlatával, amelynek elemzését is elvégzik. Ennek során saját maguk alakítják, formálják véleményüket a témával kapcsolatban. A feldolgozott téma a [...]

Az oktatás módszertani tankönyvek hagyományos módon a testnevelés mozgásanyagának tanítását megtervezni hivatott óravázlat felépítését két alapvető pillérre helyezik: az oktatási anyagra (mit?), illetve a tananyag feldolgozásának módszerére (hogyan?). E kéthasábos óratervezés feltételezi a hallgatók részéről egyrészt azt, hogy részekre tudnak bontani, fel tudnak építeni egy-egy cselekvéssort, megfelelő feladatrepertoárral rendelkeznek – tehát a mit kérdésre kielégítő [...]

A tanóra tervezésében, a tanulási-tanítási folyamatok szervezésében a szemléltetés kiemelkedő jelentőségű. A szakmódszertan kurzus gyakorlati foglalkozásain a tanórai tevékenységek között tárgyaljuk a szemléltetés jelentőségét, formáit, szervezeti kereteit. A szemléltetés során tanári (demonstrációs)- és tanulókísérletekről, mikroszkópos gyakorlatokról, fajismeretről, boncolásról ejtünk szót. A hallgatókban tudatosítani kell, hogy a tananyag feldolgozásának hatékonyságát növeli, ha van lehetőség szaktantermi munkára, [...]

Szakvezető tanárként 5 éve foglalkozom testnevelés szakos hallgatók képzésével a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolában. Félévenként 5-7 tanárjelölttel végezhettem komoly munkát, és megismertethettem velük a testnevelő tanári szakma szépségeit. Tanítási gyakorlatuk során azt tapasztaltam, hogy nagy nehézséget okozott számukra az adott mozgásanyag megtanítását szolgáló gyakorlatrepertoár kialakítása, összeállítása. A legnagyobb kihívást azonban a feladatok sorrendisége, [...]